BARDO

 

„felismeri-e a lélek, hogy anyag és szellem csak káprázat…”

A buddhizmus alaptanítása szerint, mindennek, aminek kezdete van, van vége is, így szükségszerű, hogy minden, ami keletkezett, el is múljék. Éppen ezért semmi sem állandó., a létezés folyamában minden egy köztes- vagy átmeneti állapot (bardo).

A vörös maga az élet, a fehér a láthatatlan világ, melyek között az ember folyamatosan vándorol. A két világ határát jelentő aranyvonalon átlépve a Tibeti halottaskönyv ad útmutatást a léleknek a körforgásból való szabaduláshoz - a megvilágosodás, vagyis az élet és a halál egybeolvadása - elérésének módját. De a kiugrás nem szükségszerű: a halál első pillanataiban az énünk illúziója összeomlik, félelem lesz úrrá rajtunk, tudatmaradványunk emberi formában igyekszik újjászületni, így egy új emberi anyaölbe menekül. Mielőtt az arany kapun átlépnénk, saját magunk döntjük el, milyen alakban – férfiként vagy nőként – öltünk-e testet, karmánk pedig meghatározza új életünk helyszínét.

 

A KEZDET 

- kép és szobor - 

... ... ...át az arany kapun ... ... ...

 
 

KÖRFORGÁS
 - képsorozat - 

... ... ...  születés-evilág-mezsgye-halál-másvilág  ... ... ...